(1) A 45. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelőségi határozat, illetve a 46. cikk szerinti megfelelő garanciák hiányában – beleértve a kötelező erejű vállalati szabályokat is –, a személyes adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vagy többszöri továbbítására csak az alábbi feltételek legalább egyikének teljesülése esetén kerülhet sor:
a) az érintett kifejezetten hozzájárulását adta a tervezett továbbításhoz azt követően, hogy tájékoztatták az adattovábbításból eredő – a megfelelőségi határozat és a megfelelő garanciák hiányából fakadó – esetleges kockázatokról;
c) az adattovábbítás az adatkezelő és valamely más természetes vagy jogi személy közötti, az érintett érdekét szolgáló szerződés megkötéséhez vagy teljesítéséhez szükséges;
f) az adattovábbítás az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, és az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulás megadására;
g) a továbbított adatok olyan nyilvántartásból származnak, amely az uniós vagy a tagállami jog értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely vagy általában a nyilvánosság, vagy az ezzel kapcsolatos jogos érdekét igazoló bármely személy számára betekintés céljából hozzáférhető, de csak ha az uniós vagy tagállami jog által a betekintésre megállapított feltételek az adott különleges esetben teljesülnek.
Ha az adattovábbítás nem alapulhat a 45. vagy a 46. cikk rendelkezésein, beleértve a kötelező erejű vállalati szabályok rendelkezéseit is, és az első albekezdésben említett egyedi helyzetekre vonatkozó eltérések egyike sem alkalmazandó, harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítás csak akkor történhet, ha az adattovábbítás nem ismétlődő, csak korlátozott számú érintettre vonatkozik, az adatkezelő olyan kényszerítő erejű jogos érdekében szükséges, amely érdekhez képest nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei, jogai és szabadságai, és az adatkezelő az adattovábbítás minden körülményét megvizsgálta, és e vizsgálat alapján megfelelő garanciákat nyújtott a személyes adatok védelme tekintetében. Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell a felügyeleti hatóságot az adattovábbításról. Az adatkezelő a 13. és a 14. cikkben említett információk nyújtásán kívül az érintettet tájékoztatja az adattovábbításról, valamint az adatkezelő kényszerítő erejű jogos érdekéről.
(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének g) pontja szerinti adattovábbítás nem érintheti a nyilvántartásban szereplő személyes adatok vagy személyes adatok kategóriáinak összességét. Ha a nyilvántartásba kizárólag olyan személyek tekinthetnek be, akiknek ehhez jogos érdeke fűződik, az adattovábbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, illetve abban az esetben, ha ők a címzettek.
(3) Az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontja, valamint második albekezdése nem alkalmazandó a közhatalmi szervek által közhatalmi jogosítványaik gyakorlása során végzett tevékenységekre.
(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett közérdeket akkor kell figyelembe venni, ha azt az uniós jog vagy az adatkezelőre vonatkozó tagállami jog elismeri.
(5) Megfelelőségi határozat hiányában az uniós jog vagy a tagállami jog fontos közérdekből kifejezetten korlátozhatja bizonyos kategóriákba tartozó személyes adatok valamely harmadik országba vagy nemzetközi szervezethez történő továbbítását. A tagállamok az ilyen rendelkezéseket bejelentik a Bizottságnak.
(111) Ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta, az adatok továbbítását bizonyos körülmények esetén lehetővé kell tenni, ha az adattovábbítás alkalomszerű, és valamely szerződéssel vagy jogi igénnyel kapcsolatban válik szükségessé, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésére vagy a jogi igény érvényesítésére bírósági eljárás, illetve közigazgatási vagy egyéb nem bírósági útra tartozó eljárás keretében kerül-e sor, ideértve a szabályozói szervek előtt zajló eljárásokat is. Szintén lehetővé kell tenni az adatok továbbítását, ha azt az uniós vagy tagállami jogban megállapított fontos közérdek védelme megkívánja, vagy ha a továbbításra jogszabály alapján létrehozott nyilvántartásból kerül sor, és célja a nyilvánosság vagy az e tekintetben jogos érdekkel rendelkezők általi betekintés biztosítása. Ez utóbbi esetben az ilyen továbbítás nem vonatkozhat a nyilvántartásban szereplő személye adatok vagy adatkategóriák összességére, és ha a nyilvántartás célja a jogos érdekkel rendelkező személyek általi betekintés biztosítása, a nekik való továbbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, vagy akkor, ha ők a címzettek, teljes mértékben figyelembe véve az érintettek érdekeit és alapvető jogait.
(112) Ezeket az eltéréseket különösen a fontos közérdekből szükséges adattovábbításokra kell alkalmazni, például a versenyhatóságok, adó- és vámhatóságok, pénzügyi felügyeleti hatóságok vagy a társadalombiztosítási ügyekért vagy a népegészségügyért felelős hivatalok közötti nemzetközi adatcsere érdekében, például fertőző betegségek felmerülésének esetekor a fertőzöttekkel való érintkezések nyomon követése vagy a doppingszerek sportban való használatának visszaszorítása és/vagy megszüntetése céljából. A személyes adatok továbbítása hasonlóképpen jogszerűnek tekintendő, ha olyan érdek védelméhez szükséges, amely az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek – köztük testi épségének vagy életének – védelme szempontjából bír alapvető fontossággal, és az érintettnek nem áll módjában hozzájárulását megadni. Megfelelőségi határozat hiányában az uniós jog vagy a tagállami jog fontos közérdekből kifejezetten korlátozhatja bizonyos kategóriába tartozó adatoknak valamely harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását. A tagállamok az ilyen rendelkezésekről a Bizottságot értesítik. Ha a genfi egyezmények által előírt feladat elvégzése, illetve a nemzetközi humanitárius jog fegyveres konfliktus esetén alkalmazandó rendelkezéseinek történő megfelelés alapján valamely nemzetközi humanitárius szervezet számára olyan érintett személyes adatait továbbítják, akinek fizikailag vagy jogilag nem áll módjában a hozzájárulás megadása, erre úgy lehet tekinteni, mint ami fontos közérdekből vagy az érintett létfontosságú érdeke védelmében szükséges.
(113) Az ismétlődőnek nem minősíthető és csupán korlátozott számú érintettre vonatkozó adattovábbítás szintén megengedhető az adatkezelő által követett, kényszerítő erejű jogos érdekből, feltéve hogy ezen érdekekkel szemben nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei vagy jogai és szabadságai, és az adatkezelő az adattovábbítás összes körülményét felmérte. Az adatkezelőnek különös figyelmet kell fordítania a személyes adatok jellegére, a tervezett adatkezelési művelet vagy műveletek céljára és időtartamára, valamint a származási országban, a harmadik országban és a célországban fennálló helyzetre, továbbá a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében nyújtott megfelelő garanciákra. Ilyen adattovábbítás csak abban az esetben lehetséges, ha az adattovábbítás egyéb lehetséges indokait nem lehet alkalmazni. A tudományos és történelmi kutatási célokból, vagy statisztikai célokból folytatott adatkezelés esetében figyelembe kell venni a társadalomnak a tudás növelésével kapcsolatos jogos elvárásait. Az adatkezelő az adattovábbításról tájékoztatja a felügyeleti hatóságot és az érintettet.
(114) Ha a Bizottság az adott harmadik ország viszonylatában nem hozott határozatot a harmadik ország adatvédelemi szintjéről, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó olyan megoldásokhoz folyamodhat, amelyek az érintettek számára olyan tényleges és érvényesíthető jogokat garantálnak, hogy az érintettek az adattovábbítást követően is élvezhetik az őket megillető alapvető jogokat és garanciákat.
(115) Néhány harmadik ország olyan törvényeket, rendeleteket és más jogszabályokat fogad el, amelyek jogot formálnak a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személyek által végzett adatkezelési tevékenységek közvetlen szabályozására. Ide tartoznak a harmadik országok bíróságai és törvényszékei által hozott ítéletek, valamint közigazgatási hatóságai által hozott döntések, amelyek valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó számára személyes adatok továbbítását vagy közlését írják elő, és amelyek nem egy olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapulnak, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy egy tagállama között jött létre. E törvények, rendeletek és más jogszabályok országhatáron kívüli alkalmazása sértheti a nemzetközi jogot és akadályozhatja a természetes személyeknek az Unióban e rendelet által biztosított védelmét. Az adattovábbítás csak akkor engedélyezhető, ha az e rendeletben a harmadik országokba történő adattovábbítás tekintetében meghatározott feltételek teljesülnek. Ez többek között akkor állhat fenn, ha az adatközlés olyan, az uniós jogban vagy azon tagállam jogában elismert fontos közérdekből szükséges, amelynek az adatkezelő a hatálya alá tartozik.
CEPD, Lignes directrices 2/2018 relatives aux dérogations prévues à l’article 49 du règlement (UE) 2016/679 (2018).
(EN) ISO/IEC 27701, adopted in 2019, added additional ISO/IEC 27002 guidance for PII controllers.
Here is the relevant paragraph to article 49 GDPR:
7.5.1 Identify basis for PII transfer between jurisdictions
Control
The organization should identify and document the relevant basis for transfers of PII between jurisdictions.
Implementation guidance
PII transfer can be subject to legislation and/or regulation depending on the jurisdiction or international organization to which data is to be transferred (and from where it originates).
[…]
Se connecter
lire le texte complet